Találkozunk a legközelebbi rallyn!

Blog Image

Értem én hogy hülye vagyok, de miért?

Ezt az évet a tanulásnak szenteltük.

Bár gyerekkoromban sokat nyaraltam Ózdon és az elmúlt években rengeteget jártam Salgótarjánban és környékén valahogy mégis ismeretlen volt nekem a pályák többsége. Aki tekergette már a kormányt a környékbeli utakon az tudja, hogy nem egy egyszerű feladat, főleg ha az ember egy picit siet, mert sietős a dolga.

Nem panaszkodom, mert nincs miért, ami megtörtént az megtörtént, benne van a pakliban. Szépen készültünk a versenyre ,az autó is összeált -kicsit hiányosak voltunk létszámban, de megoldottuk családon belül. Ahogy szokott lenni : hiába vagyunk kész ,akkor is az utolsó pillanatban állt össze minden ”majdnem”.

A pályabejárással kezdődött minden….. Késve indultam Salgótarjánba felvenni a navigátorom Halász Petit és az autópályán észleltem, hogy a pályabejáró gépjárművem futóműve önálló életet él. Hívtam is a mindenhez IS értő Susán Vilit, hogy kb 30 percen belül ott vagyok és egy futómű beállító berendezéssel rendelkező valakihez szeretnék elsőként érkezni, mert lenni kicsi problem. Megoldotta, mert mindenhez IS ért. Be lett állítva, nem tökéletesen, de legalább úgy, hogy már majdnem azt csinálta, amit akartam. Láttuk, hogy az autó lökhárítója elöl, lóg „mert korábban érintkeztem egy kisebb gumioszloppal „ orvosolni kellett azt is, így az orvosság egy keretes vasűrész volt a Vili kezében és megoldotta azt IS.

Na, végre elindultunk pályát írni kora délután!!!!

Másodszor ültünk egy autóban a navigátorommal hasonló cél érdekében és mondhatni egész ügyesek voltunk. Látva a Cered-Zagyvaróna gyorsot megbeszéltük, hogy biztonságit írunk, mert tanulunk, és nem szeretnénk a fa tetején kikötni ,bár sokan örülnének neki. Felírtuk az első pályát és én csak a fejemet fogtam, hogy ebből mi lesz? Tuti perec. Nyugtattam magam, hogy nem sietünk, tanulunk, szokjuk az autót és ismerkedünk egymással ez a cél.

A nap végére felírtunk minden pályát le is ellenőriztük és volt olyan is, amin sikerült is menni még egyet. Majd kiderült számomra, hogy van egy városi gyors, amiről az égvilágon semmit sem tudok pedig.. „ hülye gyerek olvasd el rendesen a kiírást és kapott papírokat” a Vili lakása előtt van, mondhatni az orrom előtt. Kiderült az is hogy a megbeszéltek szerint nem elég a szervíznek leérni 9:00 re mert a technikai átvétel nem 12:30 ig tart, hanem 9:30 ig. „mondom, hogy olvassá máááá hülye gyerek”. T

elefon ezerrel pöstre, hogy nincs alvás-pakolás van és indulás, mert 7:30 ra érkezni kell. Elindulok este 11:00 kor haza érintve a Salgótarjáni Konyakozó helyet ahol a barátom Rafi éppen a sokadik 🙂 szülinapját üli néhány jómadárral és persze az utcán állván üvölti, hogy ízibe befele irgum burgum. Nem volt mit tenni be kellett menni. Persze szívesen hisz barátom. Kezembe is nyomott egy szelet tortát, de ha már ott voltam beszélgettünk, hogy mi is várható a versenyen ki és mit hogyan szeretne megoldani és az az ominózus városi pálya, amiről fogalmam sincs, az hogyan is van. Vadász Sanyi „Rafi navi” próbálta elmagyarázni de Rafi mindig hasznos dolgokkal kiegészítette és én feladtam. Elköszöntünk és elindultam haza a fővárosba. Út közben az járt a fejemben hogy a hétvégén nagyon óvatosan megfontoltan kell közlekedni, mert nem egyszerű a feladat. „volt egy olyan érzésem hogy perec lesz”.

Reggel

Reggel bepakoltunk, elindultunk, frissen kipihenve 2 óra alvás után és jól elkésve megérkeztünk Ózdra. Szerviz beáll, autó levesz, kötelező matrica felrak, szerviz kipakol, technikaira elvisz, mindezt négyen „Vili, Csaba, Peti, Én, ja és a lányok Betti és Nani. Majd elindulunk még egy kicsit ismerkedni a pályákkal, mert úgy éreztem szükségem van még egy kicsi sanyargatásra. Aztán délután vissza, mert idő van és jön a PROLOG. Minden rendben is ment.

Parc ferméből indultunk a városi stadionba. Jaj a lámpasor!!!!! Nem baj úgy sem tudunk mit csinálni megyünk úgy mint a rudi gyerekek. Lámpasorral fényes nappal. Ott Duentől lenyúltam néhány vinyettát, megnéztem, hogy jól fellocsolják a salakpályát majd megállapítottam, hogy ez olyan lesz, mint a takony. De így szeretjük vagy nem. Nem is volt gond, láttuk, hogy a barátaink örülnek egyesek szeme könnybe lábad „a boldogságtól vagy a röhögéstől” mert zsákoltunk és elindultunk a szervízbe de közben le akartuk mosni a kocsit aztán meggondoltuk magunkat, hogy jól van az úgy.

A szervízben nem történt semmi így gyia a parc fermé. Másnap reggel frissen üdén „a lófaxt” elindultunk versenyzőset játszani. Elsőként be a szervízbe ott cigi kávé majd hascsikarás, de arra már nem volt idő 🙂 irány az autóért és kezdődik a nap. Minden rendben ment autó felvesz, szerviz, tankolunk, első gyors. Útban oda sietősen látom, hogy integetnek, visszaintek…. majd odaérve nem értem a tumultust, közlik, hogy Hadik Bandi dobott egy pirulettet és etap lesz. Eltelt egy pár perc mire rendeződtek a dolgok hogy ki hova merre, na de be kell írni az időt….  1,5 perc van és kb 500 méter teljes menetfelszerelés. A Halász Peti navi nyomott egy sprintet 🙂 kikéstünk, jóváírják ”a nagy lófaxt” várunk, legurulunk etapba.

Irány a második gyors, de közben tankolunk egyet, mert túl könnyű az autó.  A második gyorson leszaladva, átlépve a tanulóvezetők sebeséghatárát megállapítottuk, hogy ez ide nagyon kevés lesz. Ekkora féktávon átér egy komplett 4. osztály (hogy stílszerűek legyunk hisz iskolakezdés van) és a tempónk is hagy némi kívánni valót. Meg se mertem nézni az időnket, nem mintha érdekelt volna. Na, majd a következő…. Zagyvaróna-Cered. Kamera bekapcsol” ami a felénél megadta magát (de csak az egyik :))” gyia felfelé, és kb a felénél, de még felfelébe egyszer csak ott termet Gazda Józsi előttem (hülye gyerek vérszemet kap nem gondolva arra, hogy baja van az autójának) gyerünk, mielőtt lépjünk át rajta. Aztán vonatoztunk egy kicsit (nem keveset) és a vonatozás közben ment föl a pumpa, hogy nem tudok elmenni mellette. Mikor már kellő képpen szétbaxott az ideg megelőztem és elindultunk lefelé nem lassan és nem egyenesen. Szerintem a felét fel is fogtam a történéseknek.

Aztán jött a legvége az az ominózus jobbos kanyar, amikor az ici picit túlzott tempó miatt 🙂 lecsúsztam az ívről és megsimogattam a korlátot, de tovább mentünk, mert éppenhogycsak odaért. Kicsit kiabáltam, hogy a jó b…ös k…va anyád már megint egy lökös. A beíróba érve látva az arcokat tudtam, hogy baj van… A következő hangzott el: Meg kellene nézned az autó hátulját, mert, nincs jól….. Bele néztem a tükörbe láttam, hogy nem van üveg ”el kezdett az arcom egyszerre fehéredni és torzulni” lejjebb gurultam félreálltam kiszálltam és láttam, hogy vagyis nem láttam az autó hátulját. Na, ez meg hova tűnt és miért? (A képek magukért beszélnek.) Felhívam a Vilit hogy…. nem mond már tudom te barom állat, hangzott a lelkesítő beszéd. Valahogy felszögeltük és elindultunk a városi gyors felé, de menet közben éreztem, hogy nagyon nem kerek valami és azon gondolkoztam mik a lehetőségeink…. Tarjánba érve kicsit jobban megvizsgálva úgy döntöttem, hogy a kár nem kicsi, de nem vészes, ugyanakkor a hátsó hajtás nem érzi jól magát így menetlevél lead és irány a MEKI.

Sajnos ez lett a vége, de így a jó, mert ha tovább megyünk, akkor két napig írhattam volna a történéseket. Minden rosszban van valami jó és már megint tanultuk valamit, valamiket. Ezekért a történésekért nem olcsó sport ez a rally tisztelt illetékes kérdező hatóságok.

Köszönöm a rengeteg segítséget köszönöm a családi csapatnak a közreműködést és ígérem legközelebb csak annyira, hogy kalapálni lehessen…….  🙂

By : 2020.08.31. Comments off